Margó-díj a legjobb első prózakötet szerzőjének

Idén 24 nevezés érkezett 16 kiadó szerzőitől, 13 nőtől és 11 férfitól, az ifjúsági irodalomtól a Medrol-rock’n’rollig.

Harmadik alkalommal adják át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének az őszi Margó Fesztivál zárónapján. Idén 24 nevezés érkezett 16 kiadó szerzőitől, 13 nőtől és 11 férfitól, az ifjúsági irodalomtól a Medrol-rock’n’rollig.

Viva la ifjúsági irodalom

Idén is nagyon erős az ifjúsági könyves mezőny, a jelölt kötetek olyan fontos témákkal foglalkoznak, mint az iskolai zaklatás vagy a családon belüli erőszak. Szabó Borbála (Nincsenapám, seanyám) Karinthyt és Kosztolányit változtatta macskává, hogy elviselhetővé tegye erősen diszfunkcionális családban élő hősnője mindennapjait. Erdős Zsuzsa (Vedd már észre!) két osztálytárs, egy lány és egy fiú szemszögéből meséli el ugyanazt a történetet, Szirmay Ágnes (Szerelemre castingolva) egy tévésorozat kulisszái mögé enged bepillantást, Wéber Anikó (Az osztály vesztese) pedig megmutatja, hogy még a legmenőbb gyerekekkel sincs minden rendben, és belőlük is bármikor lehet a többiek által kipécézett áldozat.

Női szakasz

Két tizennyolc éves lány életéről mesél Csendes Nóra (Zápor utca), aki maga is tizennyolc éves, vagyis a valaha volt legfiatalabb Margó-jelölt. Décsy Esztertől (Ördöggerinc) nemcsak három történetet, de mindjárt három hangoskönyvet is kap az olvasó, Herczeg Szonja (Kis üdítő, kis krumpli) pedig keserű szocionovellákban mutat rá, hogy mennyire nem figyelünk egymásra. A tizenhatodik századba és a jövőbe kalauzol a T. Rytha néven publikáló Tóth Rita (Az álomjáró – időutazók) első regénye, Lovász Erika (A varázsgömb titka) hősnője különös könyvre akad egy antikváriumban, Bartos Zsuzsa (Alkonyőrzők) pedig elképzeli, mi történik majd, ha 2145-re a nők meddővé válnak, a gyerekeket pedig laboratóriumokban tervezik. A 2017-es Hazai Attila Díj nyertese, az All Machine című verseskötet szerzője, Tóth Kinga (Holdvilágképűek) felemeli a maszkot az immunológiai betegségekkel élők arcáról, a betegség, a kórház és az idegen nyelv szavait keverve szövegeiben. Az elsőkönyvek a romantikát sem nélkülözik, Tóth Bertók Eszter (Amolyan lépcsőházi, szerelmes) például egy nem mindennapi románc részleteit meséli el, ami a lépcsőházban bontakozik ki, Gombos Tünde (Szerelemtánc) szerint pedig mindenkinek jár egy második esély, még akkor is, ha egy baleset kettétöri az életét.

Férfiszekció

Visszataszító, de nagyon szerethető lények lepik el a magyar nyolcvanas éveket Veres Attila (Odakint sötétebb) regényében, hogy felhívják a figyelmet valamire, ami emberi ésszel felfoghatatlan. Gyurkovics Tamás (Mengele bőröndje/Josef M. két halála) átírta a történelmet, és Eichmann helyett Josef Mengelét állította bíróság elé Jeruzsálemben, Bódi Attila (Lázadni veletek akartam) hősei a Ceaușescu-diktatúra ellen lázadnak, Tatár Vikor (Konrád főfelügyelő utolsó esete) egy prostituált gyilkosa után nyomoz, Storno Milán (Földalatti nyár) pedig filmszkeccsszerű jelenetekben kalauzol végig Budapesten egy szórakozóhely fiatal pohárszedőjének perspektívájából. Gulyás Péter (A végtelen térségek örök hallgatása) középiskolai tanárból avanzsált íróvá, első regénye pedig egy gimnazista thriller lett, morális kérdésekkel. A takarítók szubkultúrája Kocsi Árpádot (Oktopusz) ihlette meg, Fekete L. Alfonz (A mosolygó zsonglőr) olyan ikonikus gyerekkori figurákat vonultat fel szatirikus weird-novelláiban, mint Kacor király vagy Vitéz László, Szöllősi Mátyás (Váltóáram) pedig kilenc erősen vizuális történetet mond el a mindennapi bajainkról. Nemcsak a női szakaszba jutott újságíró Hercezeg Szonja személyében, a férfijelöltek között kettőt is találunk. A Kreatív főszerkesztő-helyettese, Szerényi Szabolcs (Éhség) novellái kicsit betegek, de nagyon izgalmasak, a felső tízezer embert eszik, egy férfi uszonyt növeszt bennük, a volt népszabis, most a 24. hu színeiben induló Pető Péter (Leshatár) pedig egy futballbíró nézőpontjából mesél a magára hagyott Észak-Magyarországról.

Shortlist a jövő héten, döntés október 22-én a Teslában.