Ez a tíz könyv nyerheti idén a Margó-díjat!
Közeledünk a Margóhoz, úgyhogy itt az idő, hogy kihirdessük, milyen könyvek nyerhetik idén a legjobb elsőkönyvesnek járó Margó-díjat. Az idei kiírásra minden eddiginél több, 52 nevezés érkezett, így valóban színes mezőnyt lehetett megismerni.
2018-ban negyedik alkalommal díjazzuk a Margó Irodalmi Fesztiválon a legjobb első prózakötet szerzőjét. A Margó-díj, amelynek kiemelt támogatója a Bookline, a KKM-Publishing Hungary program és az Aegon-díj, magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsíti. A díj célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket, a nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap.
A díjátadóval indul a fesztivál, melyet október 18-án, csütörtökön 16 órakor tartaunk a Várkerrt bazárban.
Az esemény részletei >>
Az idei zsűri
A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén: Nagy Kata, a József Attila Kör elnöke, Czinki Ferenc, a Szépírók Társasága alelnöke, Antal Nikolett, a Fiatal Írók Szövetsége társelnöke, Dian Viktória KKM-Publishing Hungary program képviseletében, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.
Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára pedig Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért. Azóta mindegyik szerzőnek megjelent a második kötete, vagyis sikerrel vették a következő akadályt.
Itt az idei legjobb 10!
Csepelyi Adrienn: Belemenés – Futball és egyéb társművészetek
Inkább szól a mániákus rajongásról Csepelyi Adrienn Belemenés című könyve, mint a fociról, de az tény, hogy a háttérben mindig pattog egy labda. A Liverpoolért vagy a válogatottért is bármennyit utazó lány egy kis faluból indul el, hogy a rajongása tárgyát követve a maga természetességében mutassa meg, hogy a foci nem kizárólag a férfiak sportja vagy nyelve, amit a nők nem érthetnek vagy beszélhetnek. A Belemenés egy kifejezetten férfias közegben elmesélt felnövéstörténet is, aminek a végeredménye, hogy egy stadionnyi férfiszurkoló között is hallani lehessen, amit egy nő mond.
Csutak Gabi: Csendélet sárkánnyal
Ceaușescu Romániájába, vagyis a saját gyerekkorába kalauzol első novelláskötetében Csutak Gabi. Egy olyan világba, ahol még a gyerekek sem lehetnek biztonságba, ha balul sül el egy pártünnepély, az osztályt pedig a Vöröskörmű tartja rettegésben. Felnövéstörténetek Bukaresttől Budapestig, Kolozsvártól Szatmárnémetiig, berlini kitérővel.
Interjú a szerzővel és részlet a megjelenő könyvből a KönyvesBlogon!
Donáth Mirjam: Mások álma
Donáth Mirjam hét évet élt New Yorkban, de nem szeret rágondolni. Azért ment ki, hogy megtapasztalja az amerikai álmot, és vágya teljesült is: felvették egyetemre, majd a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozhatott. Könyvében szellemesen és őszintén ír arról, hogy miért döntött Amerika mellett, és miért nem volt boldog kint. Elmeséli, hogy milyen a világ legpörgősebb városában élni, és hogy a hazatérés miért nem egyenlő a kudarccal.
Frank Márton: Páratlanok 1. – A világ peremén
Szeptember 8-án egy rejtélyes tesztet íratnak a diákokkal szerte a világon. Másnap tizenhárom fiú nyomtalanul eltűnik. Gerard és sorstársai egy üres pusztán, végtelen erdők peremvidékén térnek magukhoz, de fogalmuk sincs róla, hogy kik rabolták el őket és miért. Az átlagosnak tűnő, de különleges képességekkel rendelkező fiúknak meg kell tanulniuk, hogy milyen módszerekkel tudnak gondoskodni magukról a természetben.
Fekete Judit: Az őrület határán – Kálmán Lili munkanélküli naplója
Lili egy menő multinál dolgozik marketingesként, amikor egy nap őt is utoléri a létszámleépítés. Egyik pillanatról a másikra válik munkanélkülivé, és el kell igazodnia az állásinterjúk, munkaügyi hivatalok és kéretlen tanácsok világában. Naplójában őszintén és nagy adag öniróniával írja meg, hogyan éli meg a magyar valóságot. Sajnos nem bukkan fel a nagy Ő, aki megmentené, viszont kiderül, hogy a saját erejéből is meg tud állni a lábán.
Interjú a szerzővel és részlet a megjelenő könyvből a KönyvesBlogon!
Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket
Bár Hargitai Miklós első regénye egy elképzelt papról és egy elképzelt országról szól, a valósággal való bárminemű egyezése nem feltétlenül a véletlen műve. Hargitai az újságírás felől érkezett az irodalomba, huszonöt évig volt a Népszabadság munkatársa, jelenleg a Népszavánál dolgozik. Könyvében számos olyan figurát felvonultat, akiket inkább közszereplőnek képzelünk, mint fiktív hősnek – megalomán nagyfőnököt, korrupt minisztert és a kisembert, aki a rendszer útjában áll. A politikusok csak a gyóntatófülkében őszinték, de ott annyira, hogy a főszereplő papnak meg kell vizsgálnia a lelkiismeretét a választások előtt.
Interjú a szerzővel és részlet a megjelenő könyvből a KönyvesBlogon!
Juhász Tibor: Salgó blues
Első verseskötete után három évvel jelent meg Juhász Tibor Salgó blues című szociografikus novellaregénye, ami picit olyan, mintha Tar Sándor a kocsmából kifelé jövet eltévedt volna, és végül Salgótarjánt írta volna meg. A Salgó blues a dokumentarista alapanyagot ügyesen dolgozza át irodalommá, a zsíros rózsafüzért morzsolgató hívők vagy a bányák és erőművek munkásait ugyanolyan nyitottan figyeli, nem ítélkezik. Városismeret, szociális érzékenység és rengeteg terepmunka, felvett és fel nem vett interjúk adják a szövegek alapját, ahogy a szerző egy interjúban mondta. A kötet egyszerre beszél Magyarország egyik háttérbe szoruló városáról és a benne lakó, életüket végigdolgozó reménytelenekről.
Mécs Anna: Gyerekzár
Amilyen hitelesen, szórakoztatóan, minden modorosságtól mentesen beszélnek a Csajok vagy a Broad City című sorozatokban a késő húszas, korai harmincas nők kérdéseiről, úgy képes megszólalni Mécs Anna is novelláiban, miközben korosztálya egzisztenciális kérdéseit bontja rétegeire, kapcsolódjon a családhoz, a párkapcsolathoz, az önmegvalósításhoz vagy a melóhoz. Mécs Anna lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről. Egyéni hang, magabiztos sztiló a kötet 24 novellájában, ami a sok nézőponttól függetlenül Mécs Anna coming-of-age történetévé válik.
Interjú a szerzővel és részlet a megjelenő könyvből a KönyvesBlogon!
Mezei Márk: Utolsó szombat
Az Utolsó szombat története Budapesten játszódik egyetlen nap leforgása alatt, 1944. január 14-én. A regény valós és fiktív szereplőit az köti össze, hogy mindannyian a Nagyatádi Szabó utca 32. szám alatti bérház lakói. A Budapesten bujkáló belzi rebbe (Áron Rokeáh) és a leszbikus szerelmespár, Magda és Krisztina soha nem keresztezik egymás útját, sorsuk egy pillanatban mégis összeér.
Zágoni Balázs: Fekete fény 1. – A Gömb
Gömb egy olyan jövőben játszódik, ahol az Európai Unió már felbomlott, és a helyén zárt és túlszabályozott városállamok jöttek létre. A tizenhárom éves Vik nem a modern Városban él, hanem egy falakon kívüli kolóniában az apjával. Így nincs röghöz kötve a szüleitől örökölt adósság miatt, de hétköznapjai nomád körülmények közt, állandó veszélyben telnek. Egy nap drónok támadják meg, így bemenekül egy rejtélyes Gömbbe, ami engedelmeskedik az akaratának.
