„Az életemet megváltoztatta az írás: szabad vagyok!” – Itt a Könyves Magazin különszáma

A Margó Irodalmi Fesztivál 2015-ben adta át először a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, a jubileumról pedig most egy Könyves Magazin-különszámmal emlékezünk meg. Interjúk, gigantikus szerzői emailezés, sosem látott fotók a nyomtatott lapban!

 Az első prózakötetig kanyargós, gyakran nehézségekkel vagy épp döccenőkkel teli út vezet, visszanézve viszont mindez sokszor elengedhetetlennek tűnik az íróvá váláshoz. De hogyan látja a Margó-díj eddigi kilenc nyertese az első kötet megjelenéséig tartó, valamint az azóta eltelt időt? Mi a viszonyuk az íráshoz, mit éreztek, amikor először meglátták könyvüket a boltok polcain, mit üzennek a gyerekkori énjüknek? A Könyves Magazin különszámában közös emailezésre hívtuk az eddigi kilenc Margó-díjast, azaz Totth Benedeket, Milbacher Róbertet, Szöllősi Mátyást, Mécs Annát, Fehér Boldizsárt, Harag Anitát, Halász Ritát, Vonnák Diánát és Visky Andrást, akik nemcsak kételyekről, elengedésről, nyelvi bolyongásról meséltek, de megmutatták azt is, min dolgoznak jelenleg, és az olvasók kedvéért felütötték a fotóarchívumukat is. 

A Könyves magazin különszáma a Bookline oldalán megvásárolható. 

Visszautasítástól a sikerig

A Margó x Erste #higgymagadban különdíjas Szűcs Ádámot sokan az Egy nap a városban szerzőjeként és városi séták vezetőjeként ismerték, az elismerést 2023-ban A játék neve: Budapest című könyvével nyerte el, amelynek idén szeptemberben jelent meg a folytatása A játék neve: Pandora címmel. Szűcs Ádám ezúttal egy különleges Budapest-térképpel jelentkezik, amely a regényeiben fontos helyszíneket jelöli, és vezet be egyúttal a kötetek világába.

Az indulás senkinek sem könnyű, és még az olyan, ma már irodalmi nagyágyúnak számító szerzők is kénytelenek voltak szembenézni a kezdeti visszautasítással, mint Stephen King, akinek az egyik legfontosabb kéziratát amúgy a felesége halászta ki a kukából, vagy Agatha Christie, akinek az első regényét hat kiadó dobta vissza. 

Cikkünkben nemcsak az ő történetüket mutatjuk be, de kitérünk arra a tíz magyar íróra is, akik már az első könyvükkel berobbantak az irodalmi köztudatba. Grecsó Krisztián Pletykaanyuja botrányt kavart, de azóta szülővárosa díszpolgárává választották. Szerb Antal a megírásakor „émelyítő giccsnek” nevezte A Pendragon legendát, amelyet azóta az egyik legfontosabb műveként tartanak számon. Földes Jolán nevét ma már kevésbé ismerjük, pedig a harmincas években nemzetközi regénypályázatot nyert, és később Marlene Dietrich főszereplésével adaptálták filmre egy könyvét.

Stefánsson és Oksanen

Az elindulás ugyanakkor nemcsak az irodalomban meghatározó jelentőségű: Szimler Bálint rendező, Késely Ajna olimpikon úszó, és Ráskó Eszter standupos kendőzetlenül mesél a szakmai debütálásról.

Képtelen vagyok magamra úgy gondolni, hogy nem írok, és nyugtalanná tesz, ha épp nem dolgozom valamin” – hangsúlyozta a magazinnak adott interjújában az izlandi irodalom szupersztárja, Jón Kalman Stefánsson, aki a költői indulásról, a pályakezdés buktatóiról, és az írás fontosságról beszélt. 

„Minden olvasó független egyéniség, de az általános visszajelzésekben valahogy mindig az adott ország történelme köszön vissza” – mondta Sofi Oksanen a magazinnak, aki legfrissebb könyvében azzal foglalkozik, hogy a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban miért és milyen módszerekkel akarják elhallgattatni a nőket, és akivel az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon is találkozhatnak az olvasók.